A kukorica meghatározó növény a szántóföldi vetésforgóban. Magyarországon a XX. század második felében a terméseredmények dinamikusan emelkedtek. Ez a növekedés a rendszerváltást követően hosszú évekre megtorpant és csak az utóbbi pár évben indult el újra egy lassú emelkedés. A termésátlagok alakulásán tú sokkal nagyobb gondot jelent az, hogy összehasonlítva pl. a búzával, a terméseredmények nagyon széles sávban ingadoznak. A kukorica jövedelmezősége ilyen körülmények között nehezen tervezhető.

KERESSÜK AZ OKOKAT

Ha végig nézzük a kukoricatermesztés körülményeit, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a fajtahasználat, agrotechnika és növényvédelem terén a magyar termelők is az élvonalbeli eszközöket használják, így ezen a téren nincsenek kihasználatlan lehetőségeink. A tápanyag-gazdálkodásban a rendszerváltás után az addig nagyüzemi körülmények között, gyakran feltöltő jellegű trágyázás egy csapásra véget ért és 180 fokos fordulatot véve, a felhalmozott tartalékokat felélő gazdálkodás vette kezdetét. Az ebben az időszakban felhalmozott elmaradást sajnos sok helyen máig sem sikerült ledolgozni. Ehhez párosul a változó klíma sokszor negatív hatása. A kiegyensúlyozatlan tápanyagellátás párosulva az időjárás negatív hatásával magas kilengéseket okozhat és okoz is, hisz a tápanyaghiány hatványozottan érezteti hatását a szélsőséges időjárás esetén.

Látnunk kell, hogy technológiai elemek egymás hiányát nem kompenzálják. Lehet birtokunkban a legjobb traktor, vagy a legjobb hibrid, vagy lehet gyommentes a terület egyik sem képes kompenzálni a tápanyaghiány hatását. Ez természetesen oda-vissza igaz.

A KUKORICATERMESZTÉSRE HATÓ EGYÉB VÁLTOZÁSOK

A kukorica termesztés szempontjából a lefontosabb felhasználó oldali változás a hagyományos értékesítési csatornák mellett megjelenő európai viszonylatban is jelentős etanol és izocukor előállítás, ami jelentős igénnyel lép fel a terménypiacon. Ez hosszabb távon erősítheti és stabilizálhatja a keresleti oldalt és az árakat. Ezzel javítva a jövedelmezőséget.

Az alternatív kultúrák megjelenése, mint a szemes cirok, hatással vannak a kukoricatermesztésre. Ezen kultúrák terjedését segíti a melegedő klíma és aszályhajlam fokozódása is. A cirok jellemzően a gyengébb termőhelyeken lehet versenyképes alternatívája a kukoricának.

AZ OKSZERŰ ALAPTRÁGYÁZÁS SZEREPE FELÉRTÉKELŐDIK

A korszerű kukorica hibridek nemesitői a magas termésszint elérését tartják elsődleges célnak. A kukorica termésmennyiségét a területegységre jutó csövek száma befolyásolja legjobban így a modern hibrideknél a Magyarországon megszokotthoz képes magasabb tőszám mellett érhetjük el a termésmaximumot. A fajtatulajdonosok által javasolt tőszám minden esetben termő tőszám, amihez minimum 8-10 % -kal több vetőmagot kell elvetnünk a vetést követő tővesztések kompenzálásához. A tőszámsűrítés másik fontos felétele a gyors, egyöntetű kelést biztosító jó minőségben elvégzett vetés.

Ezt figyelemben véve a nagyobb tőszám által támasztott magasabb tápanyagigény kielégítésében az alaptrágyázás szerepe is megnő. Ennek megfelelően a talaj ellátottsági szintjeit alapul véve a makroelemek (P, K) mellet a mezoelemek (Mg, S, Ca) pótlására is figyelmet kell fordítanunk. A kukorica különösen rosszul viseli a magnézium és a kén hiányát. Mivel alaptrágyázáskor a kijuttatás és a hasznosulás ideje között több hónap is eltelik, így az alaptrágyázás esetében a megfelelő hatóanyagvédelem is fontos. Ezekhez a feltételekhez igazodva hoztuk létre az OPTIMIX P-SECURE alaptrágya családot, ahol táblaspecifikus összetételekkel tudjuk kiszolgálni a kukorica alaptrágya igényét. A P-SECURE tápelemvédelmi rendszer a tavaszi felhasználás időpontjáig védelmet ad a tápanyagok lekötődése ellen.

ALKALMASZKODÁS A CSÖKKENŐ HUMUSZ KÉSZLETHEZ

A kukorica nitrogén ellátásában, különösen nedves évjáratokban, a talaj humusz tartalma nagy szerepet játszik, mert az ásványosodásából származó nitrogén jól kiegészíti a tápanyagutánpótlási rendszert. Azonban az utóbbi évtizedek intenzív talajhasználata miatt gyakori probléma a humusztartalom csökkenése. A kukorica tápanyagutánpótlása során alkalmazkodnunk kell a kialakult közepes, vagy alacsony humuszszinthez. A HUMIFERT műtrágyacsalád magas humin- és fulvósav tartalma és a humát kötésben lévő tápanyagtartalmának köszönhetően kiemelt tápanyaghatással segíti a kukorica fejlődését, ezzel biztosítva a nagy termés biológiai alapjait.

KIEMELT SZEREPE VAN A KORAI FEJLŐDÉSI SZAKASZNAK

A kukorica termésmennyiségére leginkább a csövek száma hat. Ahhoz, hogy maximalizálni tudjuk a csőst arra kell törekednünk, hogy az egyenletes kelést követően gyors és folyamatos legyen a kukorica fejlődése. Ezzel magasabb tőszám mellett is biztosítható a megfelelő állomány homogenitása és minimalizálható az esetleges meddő tövek száma.

Kelés után el kell érnünk, hogy a kukorica gyökérváltása és az azt követő növekedése gyors legyen. Erre szolgál az ACTIVA PLUS gyökéraktivátor, mely 3-4 leveles kortól kijuttatva támogatja a mélyre hatoló, dúsan elágazó, aktív gyökérrendszer gyors kialakulását. Ezzel elérhetjük, hogy a kukorica csődifferenciálódása is zavartalan legyen és a tenyészidőben jól ki tudja használni a talaj víz- és tápanyagtőkéjét. A kukorica későbbi fejlődését számos környezeti hatás hátráltathatja. Ilyenkor az ACITVEFOL N PLUS használatával maximálhatjuk a majdani termésszintet.